A keresztény világ legnagyobb eseménye a Húsvét. Ez a tavaszi ünnep úgymond mozgó ünnep, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget követő első Holdtölte utáni vasárnapon tartják.
Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, amely Jézus 40 napos pusztai böjtjének állít emléket, valamint egyben a testi és lelki megtisztulás ideje.
A zsidó vallásban az egyiptomi rabságból való szabadulást ünneplik, Pészach magyarul a kovásztalan kenyér ünnepét is jelenti. Pászkát( macesz) tudtak csak készíteni, mivel a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak, hogy a kenyerükhöz a kovászt megkelesszék.
A pászkára utaló elnevezése az ünnepnek az európai elnevezésekben is visszaköszön, Pascua (spanyol), Paque (francia), Paste (román), Páscoa ( portugál).
Germán nyelvterületen Ostara istennő nevéből eredően Easter, Oster elnevezés honosodott meg, amely még a kereszténység előtti pogány tavaszünnepekre emlékeztet. Ostara, a tavaszi napéjegyenlőség és a fák ünnepe. Az igazi tavasz első napja március 19. és 21. közé szokott esni, ilyenkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Ezt a napot minden természeti vallás megünnepli, ez a természet újraéledésének ünnepe. A természet feléled, a föld újra termékennyé válik így elkezdődhet a vetés, az ültetés, és az ősszel elvetett magok is kihajtanak.
Ebben az időszakban szinte észrevétlenül végezzük a tavaszhoz, újjászületéshez kötődő tevékenységeket.
-Tavaszi nagytakarítás, megtisztulás. Ilyenkor otthonunkat is rendezzük, megszabadulunk minden felesleges szennyeződéstől, a téli hónapok negatív lerakódásaitól (ablakok, ajtók külső felülete), a télen összegyűlt felesleges lomoktól. Miután a tavaszi verőfény mindenhol tisztaságot talál, elkezdhetjük megtisztulva befogadni az új időszakot.
Leggyakoribb díszítési és felhasználási mód ezen az ünnepen a tojás, mely termékenységi szimbólum. Tojást festünk, tojásfa készül, ajtódísznek koszorú formálódik. A sárgája a napot, a tojás pedig magát az újjászületést jelenti, mely a világ szinte minden népének mitológiájában kiemelkedően fontos szerepet játszik.
Ebben az időszakban nem csak a keresztény valláshoz köthető újjászületés jelképe hangsúlyos, hanem az újraéledő természet is jelzi az élet örök körforgását. Élvezzük hát a rügyek fakadását ,a fű zöldülését és a szürke tél után a virágok színpompáját, menjünk ki a friss levegőre, a már melengető napsütésbe.
A kerti munkálatok is elkezdődnek, ideje van a magvetésnek, palántázásnak, ültetésnek. A kertből a téli szemét, hulladék eltávolítása is fontos, valamint a komposzt bedolgozása a termőföldbe.
Természetesen számtalan gasztronómiai szokás is kíséri ezt az ünnepet, ahány ország annyiféle módon ünnepelnek, erről egy külön írásban készítünk egy kis összefoglalót.
Márton Anikó
Megjegyzések
Megjegyzés küldése