Kávé: „Fekete, mint az ördög, forró akár a pokol, tiszta, mint egy angyal, édes, mint a szerelem”
Volt, amikor tiltották, sőt büntették fogyasztását, később divatba jött, kávéházak létesültek, amelyekben már nemcsak a kávé, mint élvezeti cikk volt a vonzerő, hanem elsősorban a pezsgő társadalmi élet. A kávénak még világnapja is van szeptember 29-én.
A kávé felfedezésének egyik legismertebb története, az ugrándozó kecskék meséje. Egy pásztor arra panaszkodott a szerzeteseknek, hogy kecskéi nem hagyják pihenni, ahelyett, hogy éjszaka pihennének az állatok csak ugrándoznak. A szerzetesek rájöttek a megoldásra, a kecskék biztosan ehettek valamit, ami okozta ezt az állapotot. Meg is találták a piros bogyókat, amelyet megfőztek és örömmel vették tudomásul, hogy a főzet rájuk is hasonló hatással van.
Egy másik legenda Omar dervisről szól, aki a nép körében közkedvelt ember volt, mivel imáival meg tudta gyógyítani a betegeket. Egy napon elűzték Mokkából, a szülővárosából és egy barlangban húzta meg magát. Az éhhalál küszöbén talált rá egy bokorra, amelynek fura bogyói voltak, ezeket leszedte, megfőzte és megette. A főzet hamar visszaadta életerejét és hamarosan megjelentek barlangjában a gyógyulásra szoruló betegek, akiket szintén megkínált az italból. Az ital persze mindenkit meggyógyított és Omar nagy dicsőségben visszatérhetett a szülővárosába.
A kávé – táplálkozástudományi szakemberek szerint - egészségvédőitől. A kávéban lévő koffeinnek összetett az emberi szervezetre gyakorolt hatása.
A koffein serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést, csökkenti a depressziót.
A sütőtök, az étcsokoládé, a paradicsom és a vörös áfonya mellé besorolhatjuk, mint alapvető antioxidáns tartalmú élelmiszert, emiatt hozzájárul a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez. A legújabb kutatási eredmények szerint a kávé nem befolyásolja a szervezet kalciumegyensúlyát és a csontsűrűséget, a napi folyadékbevitel részeként nem növeli kiszáradás kockázatát, nem növeli a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát, nem emeli a koleszterinszintet, sőt a rendszeres kávézás védelmet nyújt az időskori szív-, és érrendszeri halálozással szemben.
Ennyi szinte túlzásnak tűnő jótékony hatás mellett azért felhívnám a figyelmet a mértékletességre! A mérsékelt koffeinmennyiség 300mg/nap ami megfelel 3 csésze kávénak, ez a mennyiség nem ártalmas ha ez egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód részeként fogyasztjuk és semmilyen orvosi indok nem korlátozza a fogyasztását.
Nem tanácsos a kávéfogyasztás éhgyomorra! A felébredés után gyomrunk bő 20 perc múlva éled fel, ezért az azonnali kávéfogyasztás a bélperisztaltika nem megfelelő működését eredményezi és azonnal jön az ürítési inger ennek eredményeként. Ajánlatos a napot egy pohár szoba-hőmérsékletű vízzel kezdeni és csak ezután elfogyasztani a ébresztő koffeint.
Ne igyunk kávét lefekvés előtt! Az élénkítő hatás 1-5 órán keresztül érezhető a szervezetben.
Vigyünk rendszer a kávéivásunkba! Nem egy előre eldöntött kávézási tervről van szó, csupán csak lássuk be a kávéban lévő anyagok komoly hatással vannak szervezetünkre. Legjobb, ha az utolsó kávénkat 17-18 óra magasságában fogyasztjuk el.
Napi 2-3 csésze frissítő kávé, ha azt megfelelő körülmények között fogyasszuk, egészséges frissítő ital, túlzásba vitt fogyasztása azonban izgatottságot, szédülést, rosszullétet okozhat még az egészséges embereknél is.
A kávézás egy nagyszerű szokás és ahogy kiderült még jót is teszünk az egészségünknek. Élhetünk vele nyugodtan.
Árvai Krisztina
táplálkozási tanácsadó
Megjegyzések
Megjegyzés küldése